agonia magyar v3 |
Agónia - Művészeti Műhelyek | Szabályo | Mission | Lépj kapcsolatba velün | Regisztrál | ||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | |||||
Cikk Közösségek Pályazat Esszé Multimédia Személyese Vers Sajt? Próza _QUOTE Forgatókönyv Speciáli | ||||||
![]() |
|
|||||
![]() |
agonia ![]()
■ Rozsdás szárnyakkal ![]()
Romanian Spell-Checker ![]() Lépj kapcsolatba velün |
- - -
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 2011-12-16
|
Mekkora útról térek vissza!
Egy távoli országból jöttem, Mely nincs rajta a térképeken... Aludni kéne. Elfáradtam. Sok éve ûz a rohanás - Mindig elõre, csak elõre, Egy kérdés szólít, dübörögve: Honnan, hová az utazás? Már csónakom sem ugyanaz. És érintetlen vitorlája Pecsétes lett az indulásra, Mint szállodai asztallap. Vittem õt, vagy õ vitt engem Hová szél fújt, hosszú éveken? õ vezetett, vagy én vezettem, Tévelyegve tengereken? Egyetlen emlékem maradt... Ott messze, bizalom országa - Oly óriásnak tûnt határa, és bejártam egy perc alatt! Feldúl egy fájó gondolat, Mint hasadt hárfa kiáltása: Elveszni hagytam álmomat, Elhagyva mûvészet varázsa! Rohanva, szikláktól törötten, Sorsom visszavezet a partra, Halott virággal eltakarva Mély sebeket szívemen. És most, útban a sír felé, Nézve a rézvörös alkonyt, Fájlalom azt, ami vagyok, Siratva azt, mi lehetnék... Traducere de P. Tóth Irén
|
||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
|||
![]() | |||||||||
![]() |
Az irodalom, kultúra és vers háza. Írj és élvezd a cikkeket, esszéket, prózát, klasszihus verseket és versenyeket | ![]() | |||||||
![]() |
Az oldalakon megjelent bármely anyag közlése engedélyünk nélkül, tilos.
Copyright 1999-2003. Agonia.Ne
E-mail | Publikálási és bizalmassági politik