Hogyha szél lennék, állandóan fújnék.
Keresztül a világban tombolva rohannék.
Iszonyú, pusztító viharral járnék.
Embernek, állatnak nem kegyelmeznék.

Hogyha állat lennék, veszett kutya volnék.
Minden házból, mindig kirugdalva lennék.
De ha fordul a kocka és harapok,
Megölök én embert s állatot.

Hogyha gyűlölet lennék, mindig dühvel járnék.
Minden szívbe a világon hamar beköltöznénk.
Romlást hoznánk ketten emberre s állatra,
Munkánk végeztével a föld is megnyílna.

Hogyha halál lennék, mindig büszke volnék.
Pusztulást e világra boldogan hoznék.
Izzó, vörös ég alatt ontanám a véredet,
Emberből s állatból kihalna az élet.