agonia magyar v3 |
Agónia - Művészeti Műhelyek | Szabályo | Mission | Lépj kapcsolatba velün | Regisztrál | ||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | |||||
Cikk Közösségek Pályazat Esszé Multimédia Személyese Vers Sajt? Próza _QUOTE Forgatókönyv Speciáli | ||||||
![]() |
|
|||||
![]() |
agonia ![]()
■ Rozsdás szárnyakkal ![]()
Romanian Spell-Checker ![]() Lépj kapcsolatba velün |
- - -
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 2007-06-11 | | Egyszer van, és többször nem, hogy rám talált a szerelem. Egy földi angyal ez a nõ, szeretni való és szeretõ. Felemelt, messze, magasba, a boldogság új országába. Szeretlek, imádlak! – mondom mindig, ahogy azt egy angyalnak illik. Szárnyalva úszunk tiszta vizeken, örök nyomod van az én szívemen. Megtanultam elvetni magamból a bút, mert itt egy másik, szebb s tisztább út. De nincsen tenger vihar nélkül, s a tenger kékje egyre mélyül. Félelmeim felhõi tornyosulnak, eltakarva áldó, meleg napunkat. Hajónk megfeneklik és hideg a víz, de eszembe ötlik az az édes íz. Csókod édes, kívánatos íze, mely életedbõl lett életem része. Akkor érzem, hogy úton vagyunk, s soha többet meg nem állunk. Megtaláltuk egymást végre, nincsen vége, fuss el véle.
|
||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
|||
![]() | |||||||||
![]() |
Az irodalom, kultúra és vers háza. Írj és élvezd a cikkeket, esszéket, prózát, klasszihus verseket és versenyeket | ![]() | |||||||
![]() |
Az oldalakon megjelent bármely anyag közlése engedélyünk nélkül, tilos.
Copyright 1999-2003. Agonia.Ne
E-mail | Publikálási és bizalmassági politik