Rád gondolok, és újra fáj.

Soha ki nem mondott vágy
szunnyad egy titkos szigeten,
pillantásod megpihen

szemem legmélyebb zugában,
hangod csillogó patak,
benne áradó szavak,

hallgatlak... hallgatlak...

Alkonyodik.
Közeledõ sötét
teríti ránk csúf köpenyét.