agonia
magyar

v3
 

Agónia - Művészeti Műhelyek | Szabályo | Mission Lépj kapcsolatba velün | Regisztrál
poezii poezii poezii poezii poezii
poezii
armana Poezii, Poezie deutsch Poezii, Poezie english Poezii, Poezie espanol Poezii, Poezie francais Poezii, Poezie italiano Poezii, Poezie japanese Poezii, Poezie portugues Poezii, Poezie romana Poezii, Poezie russkaia Poezii, Poezie

Cikk Közösségek Pályazat Esszé Multimédia Személyese Vers Sajt? Próza _QUOTE Forgatókönyv Speciáli

Poezii Romnesti - Romanian Poetry

poezii


 

A szerző további alkotásai


Ennek a szövegnek a fordítása
0

 Tagok kommentárja


print e-mail
Megjelenitése: 2175 .



Anyám
vers [ ]

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
by [ptoth ]

2011-12-14  |   

Ez a szöveg egy fordítás  | 



A révben gyorsvízû folyó
szalad zúgva-morogva,
nyárfák nyirkos alkonyon
örök búról dalolnak.
Összefonódott ösvények
visznek a malomba,
ott látlak anyám, téged,
rozoga kunyhóban.

Fonsz. Régi kandalló ölén
jajongó tûz pislákol,
nehéz szívvel gyújtottad
pár kerítésdeszkából.
Nagyra nõ néha a láng,
majd aludni készül,
fény lengi át a szobát,
aztán elsötétül.

Veled együtt, szótlanul,
fonogat két lányka,
így nõnek fel, apátlanul,
Györgyre hiába várva.
Egyik most mesélni kezd
sárkányokról, sasokról,
hangja lágyan körbevesz -
te egész másra gondolsz.

Gyakrabban szakad a szál,
míg gondjaidba mélyedsz,
érthetetlen szavakat súgsz,
szemed távolba réved.
Hallgatsz, ha orsód földre hull,
és lebomlik a fonal,
csak nézed mozdulatlanul -
a lányok csodálkoznak.

...Nem! Nem szabad kételkedj!
Ablakhoz rohanva,
sötétbe hosszan nézegetsz:
-"Mit látsz?" kérdi egy lányka.
- "Semmit...Csak úgy tûnt nekem!"-
és leterít a bánat,
minden szavad megremeg,
mintha halálra várna.

Késõbb, fel sem emelve
párás tekinteted:
"- Én hamarosan elmegyek,
oly érzések gyötörnek...
Tudom is én, mit gondoltam?
Van nektek egy bátyátok...
Úgy tûnt, mintha hallanám
kopogni az ablakon.

De nem õ volt!... Ha jönne tán,
még lenne egy életem!
Elment, és megöl a vágy,
láthassam szemtõl szemben.
A Jóisten akarta így,
hisz meg van írva sorsom,
hogy fiam ne lehessen itt,
mikor végleg elalszom!"

Késõre jár, kinn szél süvít,
sötét az éjszaka;
gyermekeid már alszanak,-
te, sivár szívû anya,
kandalló mellett sírdogálsz:
elment, s nem jön vissza!
Sokáig gondolsz ma is rám,
s elviszel álmaidba.

Traducere de P. Tóth Irén



.  |










 
poezii poezii poezii poezii poezii poezii
poezii
poezii Az irodalom, kultúra és vers háza. Írj és élvezd a cikkeket, esszéket, prózát, klasszihus verseket és versenyeket poezii
poezii
poezii  Keresés  Agónia - Művészeti Műhelyek  

Az oldalakon megjelent bármely anyag közlése engedélyünk nélkül, tilos.
Copyright 1999-2003. Agonia.Ne

E-mail | Publikálási és bizalmassági politik

Top Site-uri Cultura - Join the Cultural Topsites!