agonia magyar v3 |
Agónia - Művészeti Műhelyek | Szabályo | Mission | Lépj kapcsolatba velün | Regisztrál | ||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | |||||
Cikk Közösségek Pályazat Esszé Multimédia Személyese Vers Sajt? Próza _QUOTE Forgatókönyv Speciáli | ||||||
![]() |
|
|||||
![]() |
agonia ![]()
■ Rozsdás szárnyakkal ![]()
Romanian Spell-Checker ![]() Lépj kapcsolatba velün |
- - -
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 2010-05-23 | [Ezt a szöveget a következ. nyelven kell olvasni francais] | Könyvtárba beírt Guy Rancourt
Sur la planète de douleurs
Les roses vont jusqu’au ciel même. Devant le mur d’azur tu meurs Du mal qui vient d’ailleurs. Soleil, soleil fleur de souci Touche un cœur de ta pointe extrême Le rayon jeté sans merci Du passé passe jusqu’ici. Mon cœur est une rose aussi Il est plein de rois et de reines Ils ont vécu ils ont fini Ils souffrent où je suis. Ils ont dormi ils ont péri Ils s’éveilleront si je t’aime. Un trait les touche sans merci L’amour n’est l’ami. Ô prisonniers ! dormez ainsi Ne quittez les ombres suprêmes. La caresse est blessure ainsi Le soleil passe aussi. (Catherine Pozzi, Très haut amour. Poèmes et autres textes, 2002)
|
||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
|||
![]() | |||||||||
![]() |
Az irodalom, kultúra és vers háza. Írj és élvezd a cikkeket, esszéket, prózát, klasszihus verseket és versenyeket | ![]() | |||||||
![]() |
Az oldalakon megjelent bármely anyag közlése engedélyünk nélkül, tilos.
Copyright 1999-2003. Agonia.Ne
E-mail | Publikálási és bizalmassági politik