agonia magyar v3 |
Agónia - Művészeti Műhelyek | Szabályo | Mission | Lépj kapcsolatba velün | Regisztrál | ||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | |||||
Cikk Közösségek Pályazat Esszé Multimédia Személyese Vers Sajt? Próza _QUOTE Forgatókönyv Speciáli | ||||||
![]() |
|
|||||
![]() |
agonia ![]()
■ Rozsdás szárnyakkal ![]()
Romanian Spell-Checker ![]() Lépj kapcsolatba velün |
- - -
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 2005-08-26 | [Ezt a szöveget a következ. nyelven kell olvasni english] | Könyvtárba beírt Dan Lucian Stefancu
THERE is an Eminence,--of these our hills
The last that parleys with the setting sun; We can behold it from our orchard-seat; And, when at evening we pursue out walk Along the public way, this Peak, so high Above us, and so distant in its height, Is visible; and often seems to send Its own deep quiet to restore our hearts. The meteors make of it a favourite haunt: The star of Jove, so beautiful and large In the mid heavens, is never half so fair As when he shines above it. 'Tis in truth The loneliest place we have among the clouds. And She who dwells with me, whom I have loved With such communion, that no place on earth Can ever be a solitude to me, Hath to this lonely Summit given my Name
|
||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
|||
![]() | |||||||||
![]() |
Az irodalom, kultúra és vers háza. Írj és élvezd a cikkeket, esszéket, prózát, klasszihus verseket és versenyeket | ![]() | |||||||
![]() |
Az oldalakon megjelent bármely anyag közlése engedélyünk nélkül, tilos.
Copyright 1999-2003. Agonia.Ne
E-mail | Publikálási és bizalmassági politik