agonia magyar v3 |
Agónia - Művészeti Műhelyek | Szabályo | Mission | Lépj kapcsolatba velün | Regisztrál | ||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | |||||
Cikk Közösségek Pályazat Esszé Multimédia Személyese Vers Sajt? Próza _QUOTE Forgatókönyv Speciáli | ||||||
![]() |
|
|||||
![]() |
agonia ![]()
■ Rozsdás szárnyakkal ![]()
Romanian Spell-Checker ![]() Lépj kapcsolatba velün |
- - -
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 2015-05-28 | [Ezt a szöveget a következ. nyelven kell olvasni francais] | Könyvtárba beírt Guy Rancourt L’air est si lourd, la ville est vide. Au détour des chemins l’ennui M’attend et me traîne après lui. -Même le rêve est insipide Même tes tilleuls que j’aimais En leurs branches jeunes et fortes Cachent déjà des feuilles mortes Qui ne reverdiront jamais Les pavés mornes de la rue Me regardent d’un air mauvais Et me demandent où je vais -Ah ! vers une ombre disparue. Vers une ombre qui s’en alla… -J’ai voulu t’apporter des roses Mais tes fenêtres étaient closes Ô mon amour tu n’es plus là ! (Jeanne Neis-Nabert, « Carnets d’une morte » in Silences brisés, 1908, pp. 88-89)
|
||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
|||
![]() | |||||||||
![]() |
Az irodalom, kultúra és vers háza. Írj és élvezd a cikkeket, esszéket, prózát, klasszihus verseket és versenyeket | ![]() | |||||||
![]() |
Az oldalakon megjelent bármely anyag közlése engedélyünk nélkül, tilos.
Copyright 1999-2003. Agonia.Ne
E-mail | Publikálási és bizalmassági politik