agonia magyar v3 |
Agónia - Művészeti Műhelyek | Szabályo | Mission | Lépj kapcsolatba velün | Regisztrál | ||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | |||||
Cikk Közösségek Pályazat Esszé Multimédia Személyese Vers Sajt? Próza _QUOTE Forgatókönyv Speciáli | ||||||
![]() |
|
|||||
![]() |
![]()
agonia ![]()
■ Rozsdás szárnyakkal ![]()
Romanian Spell-Checker ![]() Lépj kapcsolatba velün |
- - -
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 2005-08-03 | [Ezt a szöveget a következ. nyelven kell olvasni english] | Könyvtárba beírt corina dragomir
And the town is frozen solid in a vice,
Trees, walls, snow, beneath a glass. Over crystal, on slippery tracks of ice, the painted sleighs and I, together, pass. And over St Peter’s there are poplars, crows there’s a pale green dome there that glows, dim in the sun-shrouded dust. The field of heroes lingers in my thought, Kulikovo’s barbarian battleground. The frozen poplars, like glasses for a toast, clash now, more noisily, overhead. As though it was our wedding, and the crowd were drinking to our health and happiness. But Fear and the Muse take turns to guard the room where the exiled poet is banished, and the night, marching at full pace, of the coming dawn, has no knowledge.
|
||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
|||
![]() | |||||||||
![]() |
Az irodalom, kultúra és vers háza. Írj és élvezd a cikkeket, esszéket, prózát, klasszihus verseket és versenyeket | ![]() | |||||||
![]() |
Az oldalakon megjelent bármely anyag közlése engedélyünk nélkül, tilos.
Copyright 1999-2003. Agonia.Ne
E-mail | Publikálási és bizalmassági politik