agonia magyar v3 |
Agónia - Művészeti Műhelyek | Szabályo | Mission | Lépj kapcsolatba velün | Regisztrál | ||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | |||||
Cikk Közösségek Pályazat Esszé Multimédia Személyese Vers Sajt? Próza _QUOTE Forgatókönyv Speciáli | ||||||
![]() |
|
|||||
![]() |
agonia ![]()
■ Rozsdás szárnyakkal ![]()
Romanian Spell-Checker ![]() Lépj kapcsolatba velün |
- - -
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 2005-03-30 | [Ezt a szöveget a következ. nyelven kell olvasni english] | Könyvtárba beírt x
By the gate with star and moon
Worked into the peeled orange wood The bronze snake lay in the sun Inert as a shoelace; dead But pliable still, his jaw Unhinged and his grin crooked, Tongue a rose-colored arrow. Over my hand I hung him. His little vermilion eye Ignited with a glassed flame As I turned him in the light; When I split a rock one time The garnet bits burned like that. Bust dulled his back to ocher The way sun ruins a trout. Yet his belly kept its fire Going under the chainmail, The old jewels smoldering there In each opaque belly-scale: Sunset looked at through milk glass. And I saw white maggots coil Thin as pins in the dark bruise Where innards bulged as if He were digesting a mouse. Knifelike, he was chaste enough, Pure death's-metal. The yard-man's Flung brick perfected his laugh.
|
||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
|||
![]() | |||||||||
![]() |
Az irodalom, kultúra és vers háza. Írj és élvezd a cikkeket, esszéket, prózát, klasszihus verseket és versenyeket | ![]() | |||||||
![]() |
Az oldalakon megjelent bármely anyag közlése engedélyünk nélkül, tilos.
Copyright 1999-2003. Agonia.Ne
E-mail | Publikálási és bizalmassági politik